A KKV szektor napi problémáinak jelentős forrása a fizetés módja. A következő lehetőségek vannak:
- Készpénz - Mindenki utálja, de a legelterjedtebb. Macera felvenni a bankból, macera kezelni annak aki kapja, macera hurcolászni a városban egy talicskányi papírt, s ha leütnek, akár a cég is bcsődölhet mert a NAV sem hiszi el, hogy elrabolták. Egyedüli előnye, hogyha kézbekaptad, akkor tényleg ki lettél fizetve.
Figyelem! vállalkozói léptékű KP forgalomról beszélünk, itt 4-500.000 forintokkal kell rohangászni, azaz nem egy hétvégi bevásárlás nagyságrendjéről van szó. - Bankkártya - A vevő szereti (szeretné inkább), mert egyszerű, olyan gyors mint a KP, de nem kell hurcolni magával komoly összegeket. Az eladó utálja, s pont erről szól a blogbejegyzés is.
- Átutalás - A vevő szereti (persze ha nem előre utalás:-D), az eladó kevésbé, mert orbitálisat lehet bukni pár ki nem fizetett számlával.
Akkor vesézzük ki a bankkártyát. Pro és kontra minden téren.
Kinek jó?
- A bankkártya társaságoknak és a bankoknak. Százalékos nagyságrendben húzzák le az ügyfeleket, ami nagy tranzakció mennyiségnél horror összeg. Ha sok a bankkártyás fizetés, a GDP mérhető százalékát adja a jutalékuk.
- Állam/NAV. Látják a tranzakciókat, egyre kevesebb a fekete/szürke kereskedelem.
- Vevő. Egyszerű, gyors, olcsó fizetési mód. Ráadásul nem csak a közvetlen értékesítésnél működik hanem a webes tranzakcióknál is.
Kinek rossz?
- Eladó. Komoly százalékot fizet.
- Államkincstár. A GDP-nek csak pár ezrelékéről van szó, azonban a GDP-t nem lehet megenni, az a profitból azaz a nemzeti jövedelemből történhet. Az pedig alacsonyabb mint a GDP, mert az a forgalmon alapul. Magyarul a nemzeti jövedelem mérhető százalékát viszik ki devizában csak azért, hogy jobban menjenek a pénzügyi traknzakciók.
Félreértés ne essék, nem vagyok kommunista, hogy a burzsuj szolgáltasson csak ingyen bankkártyát, az arányokkal van bajom.
Egy riportban a svéd újságos panaszkodik, hogy miután neki is kötelező elfogadni a bankkártyát, sajnos veszteséges lett tőle az újságos vállalkozása, mert egy 150 forintos újság nem bír el 100 forintnyi bankkártya jutalékot. Gyanítom, hogy kis összegeknél nem is százalék van hanem egy fix összeg egy bizonyos minimál tranzakció érték alatt.
De számoljunk.
Kereskedő vagyok, döglődő piacon (ebből rá lehet ismerni a hazai piacra) szeretnék bankkártya terminált. Nézzük csak a forgalmi részt. Veszek 80 nettó forintért valamit és eladom 100 nettó forintért, azaz 127 forintért (gy.k.: szinte mindennek 27% az áfája). A bankkártya jutalék a tranzakció után 3%. Tehát a bruttó, 127 forint után majd 4 forint a jutalék. Sok? Első ránézésre nem, de ez megint csak olyan mint a HIPA. Mert sok. rettentően sok. Ugyanis ezt a 4 forintot nekem a 20 forintnyi árrésből kell kifizetnem!!! És az a nyomorult 20 forint még mindig csak az árrés, abból tartom fenn a céget. Figyelem, ez 25% árrés, ami sok esetben már nem is rossz, vannak ennél jóbal kisebb árrések is.Nos mennyit számoljunk nyereségnek ebből a 20 forintból? Legyen 10 forint nyereségem? Nos ennek a 10 forintnak a 40%-át elviszi a kártyás fizetés díja!!!
Ha visszautalok a zseniális adórendszerünk unikális gyöngyszeméről, a HIPÁról szóló blogbejegyzésre, akkor a két összeget tekintve ott tartunk, hogy egy gynegébb forgalmú, kisebb profitabilitású vállalkozás nyereségének a 70-80%-át elviszi a HIPA és a bankkártya díj!
Kinek rossz ez megint?
- A KKV szektornak, mert elszedik a nyeresége nagy részét
- Ha becsuk a vállalkozás, akkor egy-két-három családnak, mert mindenki elveszítette a munkáját.
- Előbbi esetben a költségvetésnek is, mert lett hirtelen 2-3 munkanélkülije és kiesett ugyanennyi adófizetője, plusz a vállalkozás adói.
Ha hozzáteszem, hogy egy tőkeerős, nagy forgalmú üzletlánc (hipermarket) még alkudni is tud ezekkel a kártyásokkal, még súlyosabb a kép a KKV-re nézve.
Megoldás?
Van, illetve lenne.
Közvetlen beavatkozás nehéz, mert az állam nem szabhatja meg a magáncégek díjaszabását. Viszont erős közvetett eszközei vannak.
- Ártárgyalás. Miután a legnagyobb nyertes a NAV (Államkincstár) ezért leülhetne tárgyalni a kártyásokkal, hogy egy méltányos összegben átalány jelleggel az állam fizeti a kártyadíjakat, de be is vezeti a kötelező kártyázást minden vállalkozásnál. A gazdaság tisztul, az eladónak nem kerül plusz pénzbe, mindenki jól jár. nyilván erre beint a kártyás, mert erősnek érzi magát. Erre jöhet a következő lépés.
- Állami bankkártya. Belföldi használatra, állami bankkártya (technikailag valamelyik állami tulajdonú bankon keresztül) kötelezően és ingyenesen. Minden vállalkozásnak kötelező elfogadnia és mindenki ingyen kiválthatja. Azt hiszem, ezt a projektet elég lenne csak megszellőztetni és rögtön lenne tárgyalókészség az első verzióra.
ja... és most indulok anyagot beszerezni és kezdhetek telefonálni, hogy elfogadnak-e bankkártyát vagy mehetek az automatához kitömni a zsebeimet, szintén 1% tranzakciós díj mellett.
